Egyszer a pápa elhatározta, hogy kitiltja a zsidókat a Vatikánból. A zsidók felháborodtak, ezért a pápa beleegyezett, hogy ha egy zsidó le tudja gyozni teológiai vitában, maradhatnak. A zsidók egy bölcsességérol ismert rabbit választanak, hogy kiálljon a pápával a "párbajra". A rabbi azt mondja, hogy tegyék érdekesebbé a vitát és egyiküknek se legyen szabad beszélni. A pápa beleegyezett. A vita napján a pápa és a rabbi leültek egymással szemben, a hívek köréjük gyultek. A pápa felemelte három ujját. A rabbi felmutatta egy ujját. A pápa egy kört rajzolt a levegobe. A rabbi a földre mutatott. A pápa elovett egy ostyát és egy pohár bort. A rabbi elovett egy almát. A pápa ekkor felállt: - Feladom - mondta. - Te túl bölcs vagy, rabbi. Maradhattok. Késobb megkérdezik a pápát a bíborosok: - Miről beszélgettetek? - Eloször felmutattam három ujjamat, hogy a Szentháromságra emlékeztessem.O felmutatta egy ujját jelezve, hogy egy Isten van mindkét vallásban. Ezután rajzoltam egy kört a levegobe, mutatva, hogy Isten mindenhol ott van körülöttünk. Erre a földre mutatott, jelezve, hogy Isten itt is van, velünk. Ekkor elovettem egy ostyát és egy pohár bort, megmutatva, hogy Isten feloldoz a buneink alól. O elovett egy almát, hogy az eredendo bunre emlékeztessen. Mindenre volt válasza. Mit tehettem volna? Közben a zsidók is körbeveszik a rabbit: - Mi történt, rabbi? - Eloször azt mutatta, hogy három napunk van elhagyni a várost. Mutattam, hogy EGY zsidó sem fog elmenni. Ezután körbemutatott, jelezve, hogy az egész várost megtisztítja a zsidóktól. A földre mutattam, jelezve, hogy mind itt maradunk. - És utána? A rabbi vállat vont: - Nem tudom. Elovette az ebédjét, mire én is.
|